Óriási viták árán végül megszületett szerdán a politikai alku az Európai Parlament nagy pártjai között és így a mai plenáris ülésen nagy többséggel megszavazták a képviselők, hogy a kereskedelmi célú ingatlanokat és a közlekedést már 2024 elejétől, a magáncélú ingatlanokat és közlekedést pedig 2029-től vonják be a kibocsátáskereskedelmi rendszerbe. Ez azt jelenti, hogy akkortól már anyagi következménye lesz a klímaszennyezésének. Mindez a 2030-as és 2050-es uniós klímacélok egyik mérföldkövének számító terület, amelyet a magyar kormány eddig hevesen ellenzett az EU-csúcsokon is, de fontos, hogy most még csak az EP fogadta el a saját tárgyalási álláspontját, így tehát még csak ezután indulnak meg a tagállamokkal való tárgyalások, amelyek során a keretek még módosulhatnak.
Az Európai Bizottság kiterjesztené szén-dioxid kibocsátási kereskedelmi rendszerét az lakóépületekre és a közlekedésre, ezzel párhuzamosan pedig azonnali kompenzációt vezetne be az alacsony jövedelmű háztartások számára - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az EU-csúcs második munkanapját záró sajtókonferencián.
Több ponton is változott, illetve változni fog a következő időszakban az Európai Unió emisszió-kereskedelmi rendszere (ETS). Az egyik módosítás már most is a kibocsátási egységek árának emelkedését hozta, illetve átalakul majd a térítésmentesen kiosztott kvóták rendszere is, komoly kihívást jelentve az ETS-ben való részvételre kötelezett vállalkozások számára.
Több, energetikai, valamint klímapolitikai tárgyú törvény módosítását indítványozta a kormány kedden benyújtott javaslataiban. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény mellett az egyes klímapolitikai tárgyú törvények módosítását célzó törvényjavaslatot is benyújtott a kabinet, illetve Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Lassacskán az eredeti szándéknak megfelelően érdemben is működni kezd a mintegy 38 milliárd eurós európai szén-dioxid-kvóta piac, az engedélyek ára pedig már az érdemi kibocsátáscsökkentést elősegítő szinten alakul, a várakozások további emelkedést valószínűsítenek.
Az üvegházhatású gázok ipari csökkentését és a párizsi klímakonferencia céljainak megvalósítását segítő jogszabályt fogadott el az Európai Parlament a keddi plenáris ülésen. Ez felgyorsíthatja az európai kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS) keretében adható-vehető kibocsátási mennyiség csökkentését, ami a várakozások szerint lendületet adhat a gazdaság karbonmentesítésének is.
Mindössze három uniós tagállam nem támogatta az üvegházgáz-kibocsátás csökkentés gyorsítását az EU-ban; Horvátország ellene szavazott, Lengyelország és Magyarország pedig tartózkodott a szavazástól - jelentette a Vecernji List "különféle brüsszeli politikai forrásokra" hivatkozva. Ennek ellenére várhatóan jelentősen szigorodik a kibocsátáskereskedelmi rendszer.
Az Európai Parlament és a Tanács ideiglenes jelleggel megállapodott az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) 2020 utáni időszakra vonatkozó felülvizsgálatáról.
Kiugróak a tavaly decemberi értékek.
Percről percre tudósítunk.
A kiemelt beruházások ellen indulna népszavazás idehaza, de ezt a tárca nem szeretné.
Ha újra hatalomra kerülne az elnökjelölt.
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
